Adatok
"A
Szent János lovagrend rend szigete"
Területe: km2 316 km2
Öt szigetből álló csoport:
Népesség: 364.000
Főváros: Valetta (9.200)
Nyelv: angol és máltai (official), olasz
Valuta: Malt-Lira (Euro)
Vallás: katolikus (93%)
Éghajlata: mediterrán, meleg, párás tél
és forró, száraz nyár.
Története:
Időszámításunk előtti korszakok: i.e
5000 – i.e. 218
- 5000 Az első emberi települések
- 3600 – 2500 A megalitikus templomok
építésének kora
- 2000 – 1400 Bronzkor
- 800 – 480 Föníciai uralom
- 700 – 600 Görög befolyás
- 480 – 218 Pun megszállás
- 218 –tól Római befolyás erősödése.
Klasszikus középkori Málta:i.sz. 60 –
1530
- 60 Szent Pál apostol hajótörése a
szigeten
- 395 – 870 Bizánci uralom
- 870 – 1090 Arab uralom
- 1091 – 1194 Normann uralom
- 1194 – 1266 német uralom
- 12600 – 1283 Anjou uralom
- 1283 – 1412 Aragóniai uralom
- 1412 – 1530 Aragóniai és Castíliai
uralom
A Szent János-rend lovagjai 1530 –
1798
Francia megszállás 1798 – 1800
Az angol korszak 1800 – 1964
Málta függetlensége 1964
Málta 7000 éves története meglehetősen
viharosnak mondható.
A sziget első lakói feltehetőleg Szicíliából
érkeztek, később a szigetet elfoglalták a
föníciaiak, a karthágói, a római, majd az
arab csapatok, a Szent János-rendi lovagok
(adományként kapták), Napóleon francia
seregei, végül az angolok.
Őstörténet:
Mivel Máltát csak 96 kilométer választja
el Szicíliától, valószínű, hogy az őslakosok
termékeny föld után kutatva érkeztek a
szigetre.
Ebből az időből származó bonyolult mintákkal
díszített cserépedényeket találtak.
A letelepedők mezőgazdasági közösségeket
hoztak létre, falvakba tömörültek.
Az i.e. 3600-es évektől kezdődően kezdődtek
a megalitikus kultikus helyek építése.
A föníciaiktól a rómaiakig:
A föníciaiak hajókon érkeztek a
szigetekre, hogy menedéket találjanak.
Fellendítették a textilipart és jólétet
hoztak a szigetre.
i.e.480 – tól Málta a Pun birodalom részét
képezte.
A pun háború után i.e. 218-tól a sziget
római fennhatóság alá került és fokozatosan
romanizálták.
A Római Birodalom bukása után és az iszlám
megjelenése közötti korszakról jelenleg
keveset tudunk.
A VII. századi arab terjeszkedést a máltai
lakosok nem tudták megllítani.
870-ben az arabok legyőzték a máltaiakat,
majd 2 évszázadig uralkodtak a szigeten.
Ez a korszak erős nyomokat hagyott a
szigeten. Ez legjobban a mai beszél máltai
nyelven érződik.
Az arabok kiűzése után ismét átmeneti
zavarosabb időszak következett.
A szent János-rend lovagjai:
Miután a lovagokat kiűzték a törökök
Rodosz szigetéről 1530-ban V. Károly császár
a Szent János-rend lovagjainak adományozta
Máltát annak a fejében, hogy a szicíliai
kormányzójának minden évben egy máltai
sólymit ajándékoznak.
Kezdetben sem a lovagoknak sem a
máltaiaknak nem tetszett a megoldás. De
később a lovagok meglátták azt a páratlan
lehetőséget amit a valettai szikla nyújtott.
A hegybe, a sziklába faragva hatalmas
bástyákkal megerősített várost hoztak létre.
1575-ben Musztafa pasa 200 hajóval és
kilencezres sereggel támadta meg a várost. A
háború májustól szeptemberig tartott és
végül is a törökök elvonultak.
Ekkor határozták el a lovagok, hogy kiépítik
a hatalmas az egész szigetet behálózó
védelmi rendszert.
Ennek a nyugalmas és fényes kornak
1798-ban Napóleon vetett véget. A lovagokat
távozásra szólította fel és kifosztotta a
szigetet.
A máltaiak az angoloktól kértek segítséget.
Az angolok ugyancsak rájöttek a sziget
stratégiai jelentőségére és örömmel
nyjtottak segítséget. Az erődítményeket
tovább erősítették.
Málta nagy hírnevét a II Világháború
hozta meg.
Először az olaszok támadták meg a szigetet
utána a németek vették át az olaszoktól a
támadásokat.
Csak 1941 januárjában 57 légitámadás érte a
szigetet. Decemberben 169 légitámadást ért
meg a sziget.
1942-ban VI: György angol király
György-kereszttel tüntette ki Máltát a
hősiességéért.
1964-től Málta visszakapta teljes
függetlenségét.
1974-ben Málta demokratikus
köztársasággá alakult.
Képgaléria: